fib Magyar Tagozata; Hungarian Group of fib
fib Magyar Tagozata; Hungarian Group of fib

Nemzetközi Betonszövetség
Magyar Tagozata

fib Magyar Tagozata; Hungarian Group of fib

Vasbetonépítés folyóirat        CONCRETE STRUCTURES folyóirat

CIKK LEADÁSA


SZERKESZTŐSÉG:

BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék, H-1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Tel.:(+36-1) 463 4068, Fax.: (+36-1) 463 3450, e-mail.: fib@eik.bme.hu



A "VASBETONÉPÍTÉS" című szakmai folyóirathoz a vasbeton és feszített vasbeton szerkezetek anyagaival, megvalósulásával, az elemek valamint az egész szerkezet elméletével, viselkedésével kapcsolatos cikkek kéziratai nyújthatóak be. A cikkeknek eredetinek kell lenniük, amelyek más folyóiratban, konferencia kiadványban stb. még nem jelentek meg. A kéziratot a Szerkesztőség címére kell benyújtani. A megjelentetés feltétele a formai követelmények mellett, hogy a két felkért lektor közül egyik se utasítsa el a kéziratot. A "VASBETONÉPÍTÉS" című folyóirattal célunk (és ezt kérem vegyék figyelembe a kézirat készítése során is), hogy:

  1. írásos fórumot biztosítunk azon kollégáink számára, akik érdekes vasbeton szerkezeti feladataikról szeretnének beszámolni tervezői, kivitelezői, betontechnológiai, beruházói, üzemeltetői, stb. szemszögből,
  2. közkinccsé tegyük a vasbetonnal kapcsolatos új kutatási eredményeket,
  3. tájékoztatást nyújtsunk a legújabb műszaki szabályozási kérdésekről,
  4. bemutassuk a hazai és külföldi fejlesztési irányokat valamint,
  5. beszámoljunk a hazai és külföldi szakmai bizottságokban, konferenciákon folyó munkáról.

A "VASBETONÉPÍTÉS" című folyóirat negyedévenként jelenik meg magyarul, amit évente kiegészít egy ötödik angol nyelvű szám.

A Szerkesztőség szívesen küld részletes tartalmi és formai követelmény listát érdeklődő kollégáink számára.


A CIKKEK ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE:

Formai követelmény doc formátumban

A cikket egyhasábos szerkesztéssel; Times New Roman betűtípussal; doc, illetve docx fájlformátumban kérjük elkészíteni. Lehetőleg ne használjanak automatikus sorszámozást, vagy egyéb szövegszerkesztői automatizmusokat.

A publikálásra benyújtott kéziratoknak az alábbi felépítést kell követniük. Az a) – h) és k) pontok nem hiányozhatnak.

  1. CÍM: Rövid, de kifejező cím (csupa nagybetűvel írva). Nincs szükség a téma teljes körű leírására a címben, az megadható a tartalmi rész bevezetőjében is.

  2. A SZERZŐ(K) NEVE: A szerző(k) teljes neve (tudományos fokozatuk megadásával).

  3. A SZERZŐ(K) FÉNYKÉPE: 35×45 mm-es fekete-fehér vagy színes arckép(ek), amelyeken az arc tölti ki a fénykép felületének túlnyomó részét.

  4. A SZERZŐ(K) RÖVID SZAKMAI BEMUTATÁSA: Legfeljebb szerzőnként 50 szó. Külön lapon benyújtva.

  5. ÖSSZEFOGLALÁS: A cikk rövid tartalmi bemutatása magyar és angol nyelven. Legfeljebb 150 – 150 szó.

  6. KULCSSZAVAK: 3-7 szó, amely alkalmas a cikk témakörének azonosításához, az olvasó vagy a szakirodalmat kutató számára. A kulcsszavak lehetőleg egyetlen szóból álljanak. A vasbeton kulcsszót nem kell megadni, mivel ez értelemszerűen következik a folyóirat profiljából.

  7. TARTALMI FEJEZETEK: A cikk tartalmi fejezeteinek címei decimális számozással, 1-től induljanak. Ennek első pontja célszerűen egy olyan BEVEZETÉS legyen, ami exponálja a bemutatásra kerülő témát, hangsúlyozza annak fontosságát és aktualitását. Ennek megfelelően a BEVEZETÉS címszó helyett használhatók még pl.: ELŐZMÉNYEK, HELYZETISMERTETÉS, PROBLÉMA-FÖLVETÉS stb.

    Az alfejezeteket a téma kívánalmai szerint a szerző(k) veszi(k) föl. A következő fejezetek számozása folyamatos.

    A tartalmi fejezeteket normál, sorkizárással igazítva, 10 pt betűmérettel kell készíteni. A cikknél szimpla sorközt alkalmazzanak. A szövegben a kiemelés kurzív (dőlt) legyen, a kövér kiemelés kerülendő.

    Szöveg közben a képletek képletszerkesztővel történő szedése kerülendő, hacsak nem muszáj. A képletek betűmérete ugyancsak 10 pt legyen. Az egyszerűbb képletek inkább szövegként írandók. A képletek ne legyenek 70 mm-nél hosszabbak (tehát fél hasábnyi a wordben), ha ennél hosszabb, akkor meg kell törni azokat.

  8. MEGÁLLAPÍTÁSOK: Az utolsó tartalmi pontnak áttekintést kell adnia a cikk általános érvényű észrevételeiről az olvasó (az eredmények felhasználója) szemszögéből. Ez az áttekintés általában szöveges formában készül, de tartalmazhatja a levezetések végeredményéül adódó fontos képleteket is. Ábra nem lehet benne. Ez nem az Összefoglalás megismétlése (ami a cikk rövid tartalmi bemutatása), hanem a cikk eredményeinek áttekintése. Ennek megfelelően a MEGÁLLAPÍTÁSOK helyett címszóként használhatóak még: KÖVETKEZTETÉSEK, EREDMÉNYEK, TAPASZTALATOK, TANULSÁGOK, de nem használható az Összefoglalás szó. Ezen pont megfogalmazásakor gondoljunk arra, hogy sok esetben ezt a fejezetet vagy az Összefoglalást nézi meg először az olvasó, és dönti el, hogy egyáltalán elolvassa-e a cikket.

  9. ALKALMAZOTT JELÖLÉSEK: Az egységes megjelenés érdekében lehetőleg törekedjünk az Eurocode 2 jelöléseinek használatára. Az érvényben lévő Magyar Szabvány jelölései azonban természetszerűleg szintén használhatóak. Mindenképpen érdemes megadni a cikkben használt jelöléseket, és azokat kivétel nélkül alkalmazni az egész cikkben. Egy fogalomra egy cikken belül csak egy jelölés használható. Azonos betűk egyidejűleg több fogalmat nem jelölhetnek. Az egyes jelölések között nem kell üres sort kihagyni. Célszerű minden jelölés dimenzióját is megadni.

  10. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS: Ezt a fejezetet abban az esetben szerepeltetjük, ha meg szeretnénk köszönni egy cég, kutatási alap vagy személy stb. támogatását, ill. segítségét, ami a cikkben bemutatott eredmények elérése szempontjából fontos volt.

  11. HIVATKOZÁSOK: Minden cikkben szerepeltetni kell hivatkozásokat. A hivatkozások vonatkozhatnak szabványokra, cikkekre, tanulmányokra stb. A hivatkozások listájából jól lehet látni, hogy a szerző áttekintette-e a vonatkozó előzményeket és irodalmakat. Minden cikkre legalább egyszer kell hivatkozni a szövegben. Az alábbiakban bemutatunk néhány jellemző példát a hivatkozások megadási módjára. A szerzőknél csak a családnevet és a keresztnév kezdőbetűjét (több keresztnév ill. közbendő kezdőbetű esetén mindegyiket) fel kell tüntetni. Magyar szerző családi neve után nincs vessző, egyébként van. A hivatkozási listát alfabetikus sorrendben kell összeállítani. Az egyes hivatkozások között nem kell üres sort kihagyni. Példaként lásd a következő hivatkozásokat:

    ACI Com 318 (1989), „Building code requirements for reinforced concrete and commentary”, (ACI 318-89/ACI 318R-89), ACI, Detroit
    Dulácska E. (1989), „Feszített vasbetontartók végeinek felhasadás-vizsgálata”, Közlekedésépítés- és Mélyépítéstudományi Szemle, XXXIX. Évf. 4. szám, pp. 134-139.
    EC2 (1991), „Beton anyagú Tartószerkezetek tervezése”, ENV 1992-1-1, 253 p.
    Hsu, T. (1981), „Fatigue of Plain Concrete”, ACI Journal, July-August, pp. 292-305
    MSZ 15022/1-86, „Építmények teherhordó szerkezeteinek erőtani tervezése – Vasbetonszerkezetek”, Magyar Szabványügyi Hivatal, 50 p.
    Palotás L. (1952), „Minőségi beton”, Közlekedési Kiadó, Budapest
    Reinhardt, H. W., Naaman, A. E. editors (1992), „High performance fiber reinforced cement composites”, Proceedings of the RILEM/ACI Workshop, Mainz, June 23-26, 1991, RILEM, Vol. 15, E & Spon, London, 565 p.

    A szövegbeli irodalmi hivatkozás során csupán a szerző(k) családnevét és a publikálás évét kell feltüntetni az alábbi két példának megfelelő módon:

    .... Dulácska (1989) kutatásai felhívták a figyelmet ....
    vagy
    .... a kutatási eredmények (Dulácska, 1989; Reinhardt, Naaman, 1992) fölhívták a figyelmet....

    [ ] zárójelbe tett, sorszámmal ellátott hivatkozások nem használhatóaak.

  12. ÁBRAALÁÍRÁSOK ÉS TÁBLÁZATOK LISTÁJA: Az ábraaláírásokat és táblázatcímeket külön listákon kell összegyűjteni, és a HIVATKOZÁSOK mögé az ábrák és táblázatok elé kell elhelyezni. Az ábrákat és táblázatokat külön-külön sorszámmal kell ellátni, a vonalas ábrák és a fényképek egységes számsorban szerepeljenek.

  13. ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK: Az ábrák a szöveg illusztrálására, ill. a magyarázatok kiegészítéséül szolgálnak. Minden ábra önmagában is érthető kell, hogy legyen.
    Az ábrákat lehetőleg külön file-ban is kérjük, minimum 300 dpi felbontásban, ill. vonalas rajzoknál 600 dpi vagy vektoros formában.
    A feliratokhoz alkalmazott betűtípus és méret lehetőleg legyen azonos a szöveg betűtípusával és méretével. Ezek kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy az ábrákat a nyomdában szükség esetén kicsinyíteni fogják. Az ábrák szélessége 1 vagy 2 hasáb szélességgel legyen azonos.
    Az ábrákat a szövegben - (1. ábra) - minta szerint dőlttel kell szedni.


Az angol nyelvű „CONCRETE STRUCTURES” folyóirat nyomdai anyagának előállítására vonatkozó útmutatás lényegében megegyezik a magyar cikkre vonatkozó előírásokkal, a következő megjegyzésekkel kiegészítve:





Contact us / Help

All of the pages on this website are the copyright of Hungarian Group of fib